A Madách Imre Gimnázium, a Barcsay Baráti Körének portálja alapítva 1902

 

BOBULA JÁNOS PALLAS NAGY LEXIKONA

Bobula János, építész és építőmester, szül. Ujvárott, Liptó vmegyében 1844 márc. 15. Tanult Komáromban, 1863. építőmesteri oklevelet kapott. Ezután 4 éven át látogatta a műegyetem építészeti szakosztályát. Technikai tanulmányainak befejezte után nagyobb tanulmányi utazást tett Német- és Franciaországban. 1867. hazafias szellemü tót lapot alapított. Bobula mint építész az olasz renaissance építészet követője. Tevékenységének és sokoldaluságának fényes bizonyítékát adta az 1885. évi országos általános kiállítás épületeinek tervezése és felállítása dolgában. Ebbeli munkásságának elismeréseül a Ferenc József-renddel tüntették ki. B. indítványozta egy magyar építési szaklap kiadását, mi Építési Ipar cimen meg is jelent. Az iparos mozgalmak ujjáébredésekor a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Közlöny-t alapította. Tagja lett az országos iparos-gyülés előkészítő bizottságának és számos cikket irt az önsegélyző- és hitelegyletek alakításáról, a közgazdaság különböző ágairól és a politikáról. 1890. megjelent munkája: Magyarország iparügye szintén e téren nyilvánult nagy munkásságának egyik bizonyítéka. Ő szerkesztette a magyar pászigráfiai szótárt és nyelvtant; legujabban pedig az Építészeti Szemle c. kritikai havi lapot adja ki. Mint fővárosi képviselő a törvényhatóság legbuzgóbb tagjai közé tartozik. 1882. Szepes vmegye Lubló kerülete országos képviselőjéül választotta. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/014/pc001415.htm tükrözése

A BARCSAY UTCZAI PALOTA

	"ne tessék most bemenni az iskolába... átépítik... nincs kapu... nem lehet bemenni" A képek 2000-ben készültek, a felújítást előkészítő állapotfelméréshez. Bizony, palotánk helyenként viseltes már. A képekre kattintva betölthető a kb. 800-1100 x 6-700-as méret
idézet az Alma Mater fejezetből: "A klasszikus erények mellett már kezdettől jelezték a célszerűség szempontjából fakadó gondokat: a tervezőt nem elsősorban az iskola funkciójából eredő követelmények vezették, ezért egyes vélemények szerint a belső megoldások kevésbé sikeresek. Ellentmond ennek a többcélú hasznosítás lehetősége: műkincsjellege miatt nagyon megfelelt 1914 őszén arra, hogy berendezzék a háborúba vonuló katonák átmeneti laktanyáját. A példa ragadós: 1919 augusztusában a román katonaság foglalta le az épületet és negyed évig birtokolta. Csak bízni tudok benne, hogy a lovak - kevéssé műértők lévén - az udvaron voltak. Meg a tornateremben. S mint azt latin órán megtanultuk, az emberiség történelme spirális mentén mozog, 1945 hajnalán gondosan szétlőtték a tetőzetet, a természettudományi traktust, falakat, elpusztult a víz- és csatornahálózat, a központi fűtés, az épület kb . 60 százaléka. A megmaradt rész, úgy tűnik, alkalmas maradt arra, hogy februárban a szovjet parancsnokság betelepüljön és májusig főbérlő legyen benne. Úgy tanultam, a lovakat addigra a főváros népe megette."
Forrás: 2000. évi felújítási dokumentáció szerk: Papcsik Béla