új MIGBK logo
A Madách Imre Gimnázium, a Barcsay
Baráti Körének portálja

alapítva 1902
főmenü vissza az előző lapra

Az iskola története

3. Restitúció

A vadonatúj Barcsay utcai épületbe új igazgató költözött. Az új kultuszminiszter, elődjéhez hasonlóan ismét a katolikus főgimnáziumból választott: dr. Chiznei Cherven Flóris latin-magyar-német szakos tanárt, a nagy műveltségű egyetemi magántanárt, mélyen humanista embert bízta meg az új feladattal. Cherven Flóris rendet tett az iskolában, ha nem is súrlódások nélkül. A válságos, de érlelő esztendők tanulságait pedig levonták a tantestület tagjai: évtizedekre terjedő nyugalom alakult ki a gimnáziumban.
Cherven úgy tudott rendet tenni a főgimnáziumban, hogy megőrizte az első igazgató munkásságának eredményeit. Megmaradt a szellemi műhely, sőt, keze alatt töretlenül fejlődött, iskolája - a nagy előd munkásságához méltó módon - korának fárosza lett, amelynek híre új és új tudósokat vonzott:

Finály Gábor archeológus Kolozsvárról érkezik; a tantestület tagja 1896-1913

Angyal (Engel) Dávid, korának nagy magyar történésze, 1897-1909;

Kemenes (Kempf) József, klasszikafilológus, műfordító, ismert Homérosz-fordító;

Gombos Ferenc Albin történész Brassóból, 1906-1919;

Méhes Gyula zoológus, paleontológus, a biológiai tudományok kandidátusa, 1906-1940.

Sebestyén Károly filozófiai és irodalomtörténeti író, újságíró.

1895-re a tanulólétszám elérte a 900 főt, és az új épület - két évvel átadása után - kicsinek bizonyult. Az iskola már 1894/95-től - a zsúfoltság enyhítése céljából ismét lakóházakban kellett alkalmi tantermeket bérelni. Előbb a Rökk Szilárd utcai népiskolában, majd a Csokonai utca 6. számú bérházban. Ezekből a bérelt tantermekben szerveződött osztályokból alakult meg a "VIII. ker. m. kir. áll. főgymnasium", a későbbi Zrínyi Miklós Gimnázium a Tavaszmező és a Szűz utca sarkán.

De béreltek 3 lakást a Barcsay és a Hársfa utca sarkán is 1896 és 1902 között; két tantermet a Murányi utcában 1898 és 1901 között, ráadásul ezt a két osztályt át kellett telepíteni a Damjanich utca 43. számú, Batthyány-féle házba, sőt, itt újabb osztályokat kellett nyitni. Az itt elhelyezett öt osztályból szervezték meg 1902-ben a "VII. ker. István úti m. kir. áll. főgymnasiumot", a mai I. István Gimnáziumot.

Egyetlen későbbi esztendőben sem volt hiány a jelentkezőkben, s így minden tanévben jóval kevesebb tanulót tudtak felvenni a jelentkezetteknél, noha éveken keresztül még "felvételi szűrővizsgát" is tartottak. Néhány esztendőben rendőri segítséget kellett kérni a beiratkozások idején a rend fenntartása érdekében.

1902/03-ban 1320 diák iratkozott be a Barcsay utczai m. kir. áll. Főgimnáziumba. Amikor a XIX. sz. végén lehetővé tették, hogy nők is beiratkozzanak az egyetemekre, iskolánkban is indítottak érettségire előkészítő tanfolyamot lányok részére.

Dr. Cherven Flóris 54 évesen kapta az igazgatói megbízást. Nyugalmas korszakban nyugalmas körülményeket tudott teremteni diákjai számára, így csak 1911-ben, 71 évesen vált meg a Barcsaytól.
dr. Acsay István a főgimnázium harmadik igazgatója. 1911-ben dr. Cherven Flóris utódjaként kinevezik a Barcsay élére. Ezt a tisztséget - 1929-ig viseli. Ám a Tanácsköztársaság idején, 1919 május elején a Közoktatásügyi Népbiztosság új iskolavezetőket bízott meg, dr. Acsay Istvánt is felmentették. Helyette Laczkó Béla kapott megbízást. Laczkó a Veres Pálné leánygimnázium tanára és a Nyugat főmunkatársa volt. Július 31-én elrepült az aeroplán*, augusztus 25-én a román katonaság lefoglalta a gimnázium épületét és október 20-ig főbérlő benne. Laczkó Bélát augusztus 26-án felmentik, és az évkönyvek "elfelejtik" megemlíteni, hogy Acsay Istvánt visszahelyezik az általa irányított gimnázium élére: 1919 szeptember elején megkezdődnek az elmaradt érettségi vizsgák, nyilván nem igazgató nélkül.

Forrás:
Madách Centenáriumi Évkönyv,1981
NKÖM - Magyar Tudományos Intézetek a császárvárosban 1925.
Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon
Magyar Életrajzi lexikon
Pallas Nagy Lexikona
* Kosztolányi Dezső: Édes Anna

főmenü vissza az előző lapra